A hirtelen szívhalál eszközös kezelési lehetőségeinek területi különbségei Európában
A hirtelen szívhalál eszközös kezelési lehetőségeinek területi különbségei Európában
Sajtótájékoztató az átmeneti gazdaságok hirtelen szívhalál megelőzéséről szóló európai csúcstalálkozó előtt
Annak ellenére, hogy az utóbbi években jelentősen megnövekedett a szívelégtelenség és a szívritmuszavarok kezelésében alkalmazott eszközök beültetéseinek száma, még mindig óriási különbségek vannak az országok között e tekintetben. Egy, a European Heart Journal által végzett felmérés szerint, a vizsgált országok egy jelentős részében alacsonyabb a szükségesnél ezeknek az eszközöknek az alkalmazása, (1) és ez különösen igaz a kelet-európai átmeneti gazdaságokra.
Így, míg az eszközös kezelés alkalmazása – különösen a beültethető defibrillátoré (implantable cardioverter defibrillator, ICD) – a hirtelen szívhalál kezelésében első vonalbeli terápiává lépett elő, úgy is mint a hagyományos gyógyszeres kezelés kiegészítője, még mindig sok olyan beteg van, akiknél bár magas a hirtelen szívhalál kockázata, az eszközök korlátozott hozzáférhetősége és a szakképzett specialisták hiánya miatt nem jutnak adekvát antiaritmiás kezelésekhez.
Ezekkel az európai országok közötti eltérésekkel, valamint a különbségek áthidalásával foglalkozik a novemberben megrendezésre kerülő kétnapos csúcstalálkozó, melyen mind az alacsony, a közepes és a magas ICD beültetésszámmal bíró országok képviselői részt vesznek. A huszonnyolc ország küldöttei nemcsak a regionális különbségekről fognak beszélni, de feltárják ezek klinikai, politikai és gazdasági okait is.
A november 26-27-ei budapesti csúcstalálkozó az „Implantable Cardioverter Defibrillator for Life Initiative: Fighting against Sudden Cardiac Death in Emerging Economies” címet kapta („„Beültethető defibrillátor (ICD) az életért” kezdeményezés: a hirtelen szívhalál elleni küzdelem az átmeneti gazdaságokban”). A rendezvényt az Európai Szívritmus Társaság (EHRA) és a Magyar Kardiológusok Társasága közösen szervezi
A Dohány utcai Hotel Zarában megrendezendő konferencia ünnepélyes megnyitóját egy helyszíni sajtótájékoztató előzi meg, 12 óra 30 perctől. A sajtótájékoztatón részt vevő vezető professzorok, akik elmagyarázzák a problémákat, valamint javaslatokat tesznek azok megoldására:
v Panos Vardas professzor, az EHRA elnöke, valamint az Európai Kardiológusok Társaságának leendő elnöke
v Merkely Béla professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, az EHRA Nemzeti Társaságok Bizottságának társelnöke
v Józan Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjának tudományos osztályvezetője
v Angelo Auricchio professzor, az EHRA leendő elnöke (Svájc)
v Goran Milasinovic professzor, a Szerb Nemzeti Pacemaker Munkacsoport elnöke (Szerbia)
v Christian Wolpert professzor, a EHRA Nemzeti Társaságok Bizottságának elnöke (Németország)
Christian Wolpert, a németországi Mannheim-i Egyetemi Kórház kardiológus professzora, Auricchio és Vardas professzorokkal együtt nemrég végzett egy felmérést a szív-elektrofiziológia jelenlegi státuszáról az Európai Kardiológusok Társaságának (EKT) tagországaiban.
- Összességében véve elmondhatjuk, - mondja Christian Wolpert professzor-, hogy az EKT tagországok átmeneti gazdaságaiban nagy eltéréseket találtunk az antiaritmiás eszközös kezelésekhez való hozzáférésben, és ezeknek a legkülönfélébb okai vannak. A beültetések, a kezelő centrumok valamint az orvosok száma egyértelműen összefüggésbe hozható az országok gazdasági helyzetével és költségvetési megszorításaikkal. Azonban még azoknál a magasabb GDP-vel rendelkező országoknál is, ahol az eszközös kezelés gazdasági szempontból végrehajtható lenne, elmondhatjuk, hogy komoly, a szükségesnél alacsonyabb kezelési arányt tapasztaltunk. Ez egyaránt visszavezethető a szakemberek, illetve az információ hiányára; arra a tényre, hogy még mindig nem tudatosítottuk eléggé az eszközös kezelés fontosságát. Az eszközös kezelés gyakoribb alkalmazása rengeteg embert védhetne meg a hirtelen szívhaláltól.
- Az EKT tagországok ICD használatáról szóló elemzés (amit az Európai Szívritmus Társaság a 2010-es „White Book”-ban adott közzé) (2), az eszköz-beültetési számok tekintetében óriási különbségeket mutat a tagországok között – mondja Merkely Béla professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. – Sok olyan beteg van, akinek bár feltehetően előnye származna az eszközös kezelésekből, ezt nem kapja meg – fűzi hozzá. – Mindamellett a beültetés nem csak a költségvetésen, a finanszírozáson és a GDP-n múlik, ez egy nagy szakmai tudást is igénylő feladat. Az implantációk számának a növeléséhez mind az eszközös kezelés elméletének – javallatok, eszköz-választás, programozás és problémamegoldás -, mind magának a beültetési eljárás gyakorlati oktatásának a fontosságát hangsúlyozni kellene.
Ahogy Merkely professzor elmondja, a találkozó olyan hidak építését kísérli meg, melyek az orvosi, a politikai és a gazdasági szférát hivatottak összekötni, annak érdekében, hogy a hirtelen szívhalál, a szívelégtelenség és a szívritmuszavarok kezelése és megelőzése nagyobb politikai és gazdasági törődést kapjon. – Az alacsony, a közepes és a magas beültetési számokkal rendelkező országokból egyaránt hívtunk résztvevőket, mégpedig azért, hogy rávilágítsanak a regionális különbségekre, valamint ezek politikai és gazdasági okaira. Ezért nemcsak kardiológusokat, de egészségügyi közgazdászokat, politikusokat és újságírókat is hívtunk Közép-Kelet Európából.
A hirtelen szívhalál elleni küzdelem fontosságát elismerve, a huszonhat európai ország, valamint Libanon és Izrael részvételével megrendezendő csúcstalálkozó fővédnökségét Schmitt Pál köztársasági elnök, védnökségét pedig Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere vállalta el.
Ahogy Panos Vardas professzor, az Európai Szívritmus Társaság elnöke mondja: - Ez a budapesti csúcstalálkozó nem az elektrofiziológia szakmai oldalával foglalkozik majd, hanem annak a hirtelen szívhalál megelőzésében nyújtott általános hasznával és hatékonyságával. Éves szinten a hirtelen szívhalál az elhalálozások egy jelentős részéért felel, az ipari országokban pedig ez a vezető elhalálozási ok. Eszközös kezeléssel sok ritmuszavar megszüntethető lenne, ami az elhalálozási arányt is csökkentené. Az ICD-k drágák, de költséghatékonyságuk hasonló, vagy még inkább kedvezőbb, mint más, gyakrabban használt kezeléseké.
Szerkesztői jegyzetek:
1. Van Veldhuisen DJ, Maass AH, Priori SG, et al. Implementation of device therapy (cardiac resynchronization therapy and implantable cardioverter defibrillator) for patients with heart failure in Europe: changes from 2004 to 2008. Eur J Heart Fail 2009; doi:10.1093/eurjhf/hfp149.
2. http://www.escardio.org/communities/EHRA/publications/Pages/white-book-project.aspx
(2) Az Európai Szívritmus Társaság (European Heart Rhythm Association, EHRA) Európa vezető szervezete az aritmiák és az elektrofiziológia területén. Célja, hogy a kontinens egész területéről illetve azon túlról is maga köré gyűjtse az orvosokat, ezáltal elősegítve ennek a szakterületnek a fejlődését. Az Európai Szívritmus Társaság az Európai Kardiológusok Társaságának (EKT) bejegyzett szervezete. Székhelye Sophia Antipolisban, Franciaországban van.
* Az EHRA csúcstalálkozó programja a
http://www.escardio.org/communities/EHRA/courses_meetings/Pages/ehra-summit-budapest-2010.aspx -en, valamint a http://convention.hu/ehrabudapest/program.php -on is megtalálható.
Füstbe ment egészség
A Földön három másodpercenként meghalhat valaki
10 elvesztett életév
2010. november 18.
Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. A Magyar Kardiológusok Társasága /MKT/,a Magyar Tüdőgyógyász Társaság /MTT/ és egyéb orvosi társaságok összefogásának elsődleges célja, hogy felhívja a lakosság, az orvosok és a törvényhozók figyelmét az oly sokakat érintő káros szenvedély veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére, s arra, hogy a korunk pestisének tartott dohányzás okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait, amennyiben nem teszünk ellene. Ma van a „Ne gyújts rá!” Világnapja.
A statisztikai adatok szerint a világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért felelős. A koszorúér betegségek mintegy 30%-az írható a dohányzás számlájára.
A cigaretta okozta tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket érintik, akik átlag húsz évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Még ennél is komolyabb fenyegetést jelent, hogy a 12-14 éves serdülőkorú lányok 7, míg a fiúk 12%-a mondható dohányosnak. A legnagyobb gond az, hogy a fertilis, szülő korban lévő fiatal 18-30 éves nők 42%-a dohányzik rendszeresen.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon jelenleg évente mintegy 3 millió ember halála vezethető vissza e káros szenvedély ártalmaira – mondta Dr. Merkely Béla az MKT elnöke.
Hazánk a dohányzást tekintve sajnálatos módon a világranglista élmezőnyében van. A felnőtt lakosság egyharmada dohányzik rendszeresen. A személyenkénti cigarettafogyasztás meghaladja a kétezer szálat - tette hozzá. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, mintegy 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel kétmillió kilométernyi "rudat" - az Egyenlítő hosszának mintegy negyvennyolcszorosát - füstölők el évente. Abbahagyni csak kevesen tudják, pedig 10-ből 4-en szeretnének leszokni a felmérések szerint Ha ez az elszomorító tendencia tovább folytatódik, akkor 2030-ra könnyen előfordulhat az, hogy nem 3, hanem 10 millió ember életét fogja követelni a dohányzás.
Hogy a fenti lesújtó adatokban érezhető javulás történjen, a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság más orvosi társaságokkal együtt már évek óta közösen igyekszik a dohányzás káros hatásaira és az elhagyása esetén várható előnyökre felhívni a lakosság valamint az ország mindenkori vezetésének figyelmét. Az együttműködő orvosszakmai szervezetek a jelenleginél lényegesen szigorúbb jogi szabályozás, a zárt közterületi (éttermek, bárok is többek között) dohányzás teljes tiltásának bevezetésében látják a helyzet javulásának az esélyét. Véleményük szerint a dohányzás radikálisabb visszaszorításával a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek kialakulása ugyanis érezhetően csökkenne.
A fentiek mellett számos más társadalmi és civil szervezet igyekszik már évek óta meggyőzni a politikai döntéshozókat egy dohányfüstmentes törvény bevezetésének jótékony társadalmi, egészségügyi és gazdasági hatásairól. Egy ilyen, a dohányzást hatékonyan visszaszorítani képes jogszabály megalkotása azonban még várat magára. Hazánk ugyan már 2004-ben aláírta az Egészségügyi Világszervezet Dohányzásellenőrzési keretegyezményét és ennek következtében elkötelezte magát a dohányzás betiltására a zárt munkahelyeken és közterületeken, azonban ezek megvalósítása ezidáig nem történt meg. A számítások szerint az azóta eltelt időszakban közel 170 ezer ember veszítette életét a káros szenvedély következtében, és a dohányzás okozta költségek évente meghaladják a 400 milliárd forintot.
A fővárosban már tapasztalható némi javulás a városvezetés dohányzás visszaszorítására irányuló elkötelezettségét illetően. A budapesti aluljárókban való dohányzást idén augusztus 5-től betiltó rendelkezés jó kezdeményezésnek tekinthető, az MKT, és a MTT reméli, hogy ez csak egy kezdeti lépés a pozitív változások irányába és a közeljövőben további intézkedések is várhatóak. Ahhoz azonban, hogy a hazai dohányzásellenes szabályozás az uniós szintet megközelítse még nagyon sok teendőnk van. Eddig 12 tagállam vezetett be átfogó törvényeket a dohányzás háttérbe szorítása céljából, tiltotta meg a zárt közterületeken a dohányzást és az eredmények őket igazolják: ezekben az országokban 1-2 év alatt érezhetően, csökkent a szívrohamok száma (Franciaországban 15, Olaszországban 11,2, míg Skóciában 17 százalékkal).
A kérdés önmagától adódik, vajon hazánk mikor jut el arra a pontra, hogy fontosnak érezze a füstmentes törvény bevezetését és mikor veszi komolyan, hogy nemcsak a felnőttek, hanem a fiatalok egészsége is veszélyben van. Nem beszélve arról, hogy a dohányzás szinte minden területen hatalmas kiesésekkel jár. Nemcsak a szenvedélybetegnek és családjának, hanem magának a társadalomnak, sőt az állami költségvetésnek is jelentős károkat okoz.
Való igaz, hogy a dohányzók számának csökkentése nem csak a kormányzat, hanem az egyén felelőssége is. Érdemes letenni a cigarettát, hiszen már egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30%-kal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év után a szívinfarktus, 5 év után pedig a tüdőrák rizikója a felére csökken. Érdemes fontolóra venni, hogy ne csak ezen a napon, hanem egész évben tudjunk megálljt parancsolni káros szenvedélyünknek. Megéri.
Háttérinformáció
November harmadik csütörtökje – Füstmentes világnap
A tradícióvá növekedett nap alapötletét 1971-re datáljuk, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. Az ötlet megfogant, és 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) tűzte zászlajára a célt. Sikerült is egymillió embert rábírniuk, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. 1977-ben már minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, ami ekkor kapta az egységes „Smokeout Day” elnevezést. Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére november harmadik csütörtökét aztán nemzetközi szinten is füstmentes nappá nyilvánították.
A Magyar Kardiológusok Társasága
„A Magyar Kardiológusok Társasága a szívbetegségek elleni harcra szövetkezett szakemberek társasága, fő feladata, hogy segítséget nyújtson mindazoknak, akik a Társaságon belül vagy kívül a szív- és érrendszeri betegségek elleni harcban, illetve a hazai kardiológia fejlesztésében részt kívánnak venni.”
A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) 1966-ban alakult. 2010-re az MKT országunk orvosi társaságai között az egyik legnagyobb taglétszámú (3100 fő) és az egyik legjobban szervezett társasággá nőtte ki magát. Rendezvényeiken több ezer orvos (Balatonfüredi Kardiológus Kongresszus) és több ezer polgár (Szív Világnapja) részvételével zajlik oktatómunka, továbbképzés valamint személyes betegfelvilágosítás.
Miért alszanak el a fiatalok az iskolapadban?
2010. november 06.
A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság Pécsett tartotta éves szakmai konferenciáját, amely a hetedik a Társaság tudományos összejöveteleinek sorában. A hétvégén befejeződött konferencián olyan érdekes témákat boncolgatnak a szakemberek, mint az inszomniák, alvászavarok, valamint az alvás és epilepszia kapcsolata. Fény derül arra is, hogy mi lehet a fiatalok aluszékonyságának hátterében.
Az idei szakmai konferencia – ahogy az előzőekben is – a továbbképzés, a tapasztalatcsere, az ellátó hálózatban résztvevők (szomnológusok, szakorvosok, háziorvosok, alvástechnikusok és szakasszisztensek) közötti kapcsolattartás alapját képezi. Ezen összejövetelek fő témáit mindig úgy választja meg a Társaság, hogy azok az aktuálisan legfontosabb területeket érintsék. Ebben az évben számos olyan kérdés kerül terítékre, amellyel a hétköznapi életben a betegek kezelése során gyakran találkozhatnak a szakemberek.
A legtöbbször előforduló alvászavar, az inszomnia (álmatlanság) kezelésében elért eredményekről és a megállapított ajánlásokról részletesen esik szó a konferencia alkalmával. Az alvási rendellenességek ezen fajtájára jellemző, hogy a beteg vagy nem képes elaludni, illetve elegendő ideig aludni, vagy pedig többször ébredések szakítják meg az alvást. Legyen szó az inszomnia bármely változatáról, általánosan elmondható, hogy a kórral együtt élők képtelenek pihentetően átaludni az éjszakát és ennek következtében folyamatos fáradtsággal kénytelenek szembenézni.
A pécsi konferencia során az álmatlanság mellett az alvásfüggő légzészavarokról, a zavarok és az altatás kapcsolatáról, valamint az epilepszia és alvás összefüggésiről is értekeztek a szakemberek. Utóbbi témakörben megemlítették az epilepszia kezelésében egyre fontosabbá váló alvásdiagnosztika szerepét. Az epilepsziás betegek egy bizonyos részénél a rohamok kizárólag alvás közben jelentkeznek. Ugyanakkor az epilepsziások rohamait sok esetben az alvás elmaradása, vagy annak zavara is előidézheti.
A pénteken kezdődött tudományos kongresszus számos témája között a szakemberek egy napjainkban igen gyakran előforduló alvászavarra is ráirányítják a figyelmet. Narkolepsziát átlagosan 2-3 ezer emberből egynél diagnosztizálnak. A kór az alvás és ébrenlét szabályozásának olyan rendellenessége, amely állandó fáradtság- és álmosság érzetet, aluszékonyságot kelt a betegben. A legjellemzőbb tünetek közé tartozik a hirtelen jelentkező és elfojthatatlan alváskényszer, amely alvásrohamokban testesül meg. Ilyenkor az álom-fázis betör az éber állapotba és a beteg – anélkül, hogy bármit is tehetne ellene – váratlanul álomba szenderül.
A Társaság véleménye szerint sok esetben a narkolepszia vonható felelősségre azért, hogy a fiatalok elalszanak az iskolapadban. Arról pedig nem is beszélve, hogy a betegség közúti balesetekhez is könnyen vezethet. Nem szabad tehát félvállról venni az ilyen jellegű betegséget, hanem minél előbb élni kell a szakszerű kivizsgálás adta lehetőséggel. A betegségre rendszerint csak 10-15 év elteltével derül fény, így a megfelelő kezelés is csak ez után kezdődhet el. Éppen ezért lényeges, hogy amint erre utaló jelek fedezhetőek fel, ne várjunk, hanem forduljunk mihamarabb szakemberhez.
A Társaságról
A napjainkban 120 aktív tagot számláló Magyar Alvástársaságot neurológusok, pulmonológusok, pszichiáterek, háziorvosok, bel- és gyermekgyógyászok, pszichológusok alapították 1997-ben, hogy megszervezzék az alvásmedicina hazai ellátását, felállítsák a megfelelő alváscentrumokat és kidolgozzák az eurokonform szakmai ellátásra vonatkozó irányelveket. Tevékenysége iránti igény a mai napig gyorsan növekszik számos népegészségügyi jelentőségű területen, mint a kardiovaszkuláris és metabolikus betegségek ellátása és prevenciója, a mentális egészség megőrzése, a mentális és affektív betegségek kialakulásának megelőzése, a közúti közlekedés és munkavégzés biztonságának megőrzése, a többműszakos munkakörökkel járó adaptációs problémák kiküszöbölése, megelőzése.
A Társaság már rendelkezik az európai irányelvekkel kompatibilis protokollokkal az alvásfüggő légzészavarok, az alvásfüggő mozgászavarok és a napközbeni aluszékonyság ellátásának területén, melyeket 2008 óta az Egészségügyi Minisztérium és a társadalombiztosítás is elismer.
A szakmai tevékenység bázisát 14, az Európai Társaság kritériumai szerint akkreditált alvásmedicina centrum alkotja a fővárosban és a regionális központokban, melyek intenzív kapcsolatban dolgoznak az alapellátással és szakellátással. A Társaság eredményesen végzi az ezen speciális terület vezető szakembereinek, a szomnológusoknak a képzését és az alvástechnikusok továbbképzését is.
Semmelweis Symposium 2010
Különleges csemegét kínál az érdeklődő közönség számára a 2010. évi Semmelweis Symposium, mely november 5 és 7 között kerül megrendezésre a Semmelweis Egyetem Oktatási Központjában és a Barabás Villában. A csaknem két évtizedes múltra tekintő rendezvény ezévi témája „A sejtek jelátviteli folyamatainak élettana és kórélettana”. Ezen folyamatok biztosítják a szervezet sejtjeinek összehangolt működését. Jelenleg a terápiában alkalmazott gyógyszerek több mint fele a jelátviteli mechanizmusokra, illetve az ezeket közvetlenül szabályozó receptorokra hat. Érthető tehát, hogy a kutatási terület nemzetközi szinten is kiemelt jelentőségű, hiszen alapvető fontosságú ezen gyógyszerek hatásmechanizmusának megértése, nem kívánatos mellékhatásaik feltárása, illetve az új gyógyszercélpontok azonosítása szempontjából is. Az előadók a szakterület vezető szaktekintélyei lesznek, akik a világ 10 országából érkeznek Budapestre, közöttük a 2008. évi kémiai Nobel-díjas Roger Tsien, a terület vezető kutatója, a Nobel-díjra többször jelölt Sir Michael J. Berridge és Ole Petersen, az Akademia Europea elnökségi tagja és Royal Society korábbi alelnöke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia több hazai, illetve külső tagja.
A Semmelweis Symposium keretei között kerül sor a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központja által két éve életre hívott nemzetközi kutatóhálózat, a Semmelweis Híd Projekt (TÁMOP 4.2.2.-08/1/KMR-2008-0004 pályázat) eddigi eredményeinek ismertetésére is. Két évvel ezelőtt a Semmelweis Symposium fókuszában a kardiológia állt, egyúttal ez volt a Semmelweis Híd Projekt nyitánya. A Projekt célja egy olyan innovatív kutatócsoport létrehozása, amely hosszú távon fenntartható, több tudományágat összefogó együttműködéseken alapul. Ez a 150 magyar és 50 külföldi kutatót magába foglaló hálózat lehetővé teszi az alapkutatási koncepciók megújítását és nemzetközi kutatás-módszertani tapasztalatok adaptációját a szív és érrendszeri betegségek területén
A Semmelweis Symposium 2010 különleges színfoltja, hogy ennek keretei között kerül sor Spät András akadémikus 70. születésnapjának megünneplésére, aki a sejtszintű élettani kutatás nemzetközileg is elismert személyisége.
Briliáns előadások élettanból
A Symposium nyitóelőadását Sir Michael Berridge tartja november 5-én, akit méltán tartanak a kalcium-foszfoinozitid jelátviteli rendszer tudományos atyjának, s akinek a neve nem egyszer merült fel a Nobel-díj várományosaként. A második nap kiemelt előadója a Nobel-díjas Roger Tsien, akinek briliáns technikái megalapozták a sejten belüli történések valós idejű láthatóvá tételét. Az általa kifejlesztett világító fluoreszcens molekulák, melyek az élő sejtekbe bejutva tájékoztatnak az ott zajló folyamatokról, forradalmasították a megismerést, és ma már egyre inkább helyet követelnek a klinikai gyakorlat fegyvertárában is.
A szimpózium további részében fókuszba kerül az „Inozitol és kalcium jelátvitel”, a „Receptorok és ioncsatornák”, „A jelátvitel molekuláris patológiája” valamint a „Kalcium és mitokondriális funkciók”.
Spät professzor és tanítványai
A legelső, illetve az idén 19. alkalommal megrendezett Semmelweis Symposium között a tematikai hasonlóságon túlmenően további párhuzam is vonható. Az idei esemény szervezői; Hunyady László professzor, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének igazgatója, valamint az Egyesült Államokban élő Balla Tamás és Hajnóczky György egyaránt Spät András professzor tanítványai voltak, aki az első, 1992-es Symposiumot szervezte. Rajtuk kívül a résztvevők döntő többségét is személyes, baráti, szakmai kapcsolat fűzi Spät András professzorhoz, akit 70. születésnapja alkalmából a rendezvény résztvevői a szimpózium első napján, a nyitó előadásokat követően köszöntenek.
Semmelweis Híd Projekt - kardiológia a kutatólaborban
A Kardiológiai Központ újonnan kiépített kardiológiai fókuszú őssejtlaboratóriuma nemzetközileg elismert társintézményekkel együttműködésben azt vizsgálja, hogy a beültetésre kerülő egészséges sejteknek nem kell átalakulniuk és kiérniük új szövetté, hanem már a sejtek közötti közvetlen kapcsolat révén is képesek a halódó szívsejtek megmentésére. A most felfedezett mechanizmus alapján gyors beavatkozással megmenthető lehet az infarktuson átesett szív, ha sikerül éppen a megfelelő helyre juttatni a gyógyító sejteket. Ezzel párhuzamosan önálló humán kardiális endotheliális sejtenyészetek kialakítása folyik, melyeken oxigénhiányos állapotban vizsgálható a sejtek működése.
A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan probléma
A szívelégtelenség során csökken a szív összehúzúdó képessége. Ennek kórélettani hátterét és gyógyításának farmakológiai alapjait kísérletes állatmodelleken vizsgálják. A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A jelenleg elérhető szívtámogató szerek rövidtávon dramatikusan javítják a balkamra-funkciót és csökkentik a klinikai tüneteket, azonban hosszú távú alkalmazásuk rontja a betegek túlélési esélyeit. Állatkísérletes modellben olyan, a szívizomban termelődő, peptid-természetű molekulák (prolaktin-releasing peptid, adrenomedullin) kerültek előtérbe, melyek hatékonyan képesek serkenteni a szív pumpafunkcióját. Továbbá, ezen peptidek sejten belüli jelátviteli útvonalainak tanulmányozása révén, olyan mechanizmusok tárultak fel melyek amellett, hogy csökkentik a szívizomsejtek stressz-indukálta károsodását, hathatósan képesek fokozni a szívizom-összehúzódások erejét. Hasonlóképp, a kalcium-érzékenyítő mulekulák a szívizomszövet oxigén-igényének emelése nélkül képesek fokozni a szív teljesítményét. Jelentős kérdés olyan biológiai jelzőfehérjék, markerek azonosítása, mely által a betegség súlyosbodása, a kedvezőtlen kimenetel kialakulása előrejelezhető. A kutatások során egy olyan új markert azonosítottunk, mely a krónikus szívelégtelenség kóroktanával, a klinikai tünetek kialakulásával is összefüggést mutat. Ezen megközelítések potenciálisan új utat nyithatnak a szívelégtelenség kezelésében.
A szívelégtelenség végstádiumának szívtranszplantációs kezelése az elmúlt évek során jelentős fejlődésen ment keresztül. Az elvégzett beavatkozások számát azonban nagyban befolyásolja a donor szervek száma és a donor szerv transzportációjának lehetséges ideje. Mivel a donor szervek számának növelése nem lehetséges, új konzerváló oldat kifejlesztése kezdődött, melynek célja a transzport idő megnyújtása. Állatkísérlek során sikerült a szív kiemelése és beültetése közötti időintervallumot duplájára növelni, ezzel védve az explantált szervet az oxidációs stressztől és csökkenteni az ischaemia-reperfúziós károsodásokat a traszport és a beültetés során.
Krónikus vesebetegségben a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás akár 17-szerésre is emelkedhet, ezért a két kórállapot együttes vizsgálata elengedhetetlen. Amennyiben a vesebetegség kialakulásában a diabetes is kóroki tényező a kardiovaszkuláris kockázat tovább nő. Több mint 1000 gyermek érfalrugalmasságának mérésével le lettek fektetve a vizsgálóeljárás referenciaértékei. Emellett igazolást nyert, hogy krónikus vesebeteg fiatalokban a kardiovaszkuláris károsodás csökken a vesetranszplantációt követően, illetve alvási apnoe szindróma egy független rizikófaktora a szív- és érrendszeri betegségeknek gyermekkorban és különösen krónikus vesebeteg fiatalokban.
A magyar sportkardiológia megteremtése
Az elmúlt években történ tragikus sportolói halálesetek kapcsán átfogó szűrőprogram indult, melynek során eddig 133 olimpikon és 67 élsportoló teljeskörű kardiológiai és sportélettani kivizsgálására került sor. A vizsgálatok fókuszában a hirtelen szívhalál rizikófaktorainak keresése, illetve megelőzése áll. A vizsgálatok további célja volt a sportág-specifikus, személyre szabott, lehetőleg minél inkább pálya közeli mérések végzése. A sportolók minden mért és számított paramétere egy biobankban került rögzítésre, melyben különböző kardiológiai kórképekben szenvedő betegek adatai is megtalálhatók, és bioinformatikai módszerekkel összefüggéseikben elemezhetők. Kiemelendő, hogy a világon egyedülállóan 24 órás EKG valamint szív-MRI és echocardiographiás vizsgálat történik szűrés jelleggel. Ezáltal a kóros elváltozások korábban, precízebben diagnosztizálhatók és részletesebb információkhoz juthatunk a sportolói szív struktúrájával, működésével kapcsolatban. Az vizsgálatok lehetőséget teremtenek a sportolói edzett szív és a kóros állapotú szív közötti nem mindig éles határ objektív elkülönítésére. Az átfogó kutatómunka eredményeként meghatározhatók a sportolók sportág-specifikus keringési paramétereire vonatkozó normálértékek is, melyek a jövőben „gold standard”-ként szolgálhatnak a kóros elváltozások kiszűrésére és biztos alapot adhatnak a prevenció jelentőségének megerősítésére. Eredményeink hozzájárulhatnak a sportolói hirtelen szívhalál előfordulásának csökkenéséhez.
Az emberi genetikai állományban számos olyan genetikai variancia létezik, amely nem okoz megbetegedést, azonban bizonyos kórállapotokban vagy szélsőséges esetekben hatással vannak az egyén szervezetének válaszreakcióira. Szív- és érrendszeri szempontból ilyen, nem kóros, de szélsőséges élettani állapot jellemző az élsportolókra. A Semmelweis Híd Projekt keretében végzett sportolói szűrések során olyan genetikai kutatásokat végeztünk, amelyek szív- és érrendszeri jelentőségét a tudományos irodalom nem sportoló (elsősorban infarktust elszenvedett és szívelégtelen) betegekben már korábban leírta. Az olimpiai válogatott vízilabda csapat tagjaiban azonban találtunk összefüggést a nyugalmi pulzusszám, a szív jobb kamrájának funkciója valamint a genetikai állomány között. A fizikai képességek genetikai hátterét kutató genetikai vizsgálatok során egy 64 génvariánst mérő biochip-et fejlesztettünk ki, melyben 42 a hirtelen szívhalálra való hajlamot, 12 a fizikai teljesítőképesség jellemzőit 10 pedig a metabolikus betegségekre való hajlamot detektálja. A továbbiakban egy éven belül 1000 sportoló cél-orientált genomikai adatait kívánjuk felvenni a vizsgáló eljárás segítségével.
Piramis Projekt (TÁMOP-4.2.3/08/1/KMR-2008-003)
A Semmelweis Egyetem Piramis Projekt legfontosabb célja egy olyan összetett kommunikációs stratégia és cselekvési program megvalósítása, mely lehetővé teszi a Semmelweis Egyetemen folyó tudományos és innovációs tevékenységek minél szélesebb körű megismerését a gazdaság szereplői és a társadalom körében, ezzel segítve az elért tudományos eredmények hasznosulását, valamin az egészségtudományok iránt elkötelezett fiatal tehetségek felkutatását, egyénre szabott minőségi képzését és a végzett szakemberek versenyképes munkaerő-piaci helytállását.
A Semmelweis Híd Projekt és a Piramis Projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.
Harc az idővel
A harc az idővel tovább folytatódik
A stroke előre jelzi érkezését
2010. november 03.
A Magyar Stroke Társaság 2011-ben is tovább kívánja folytatni a szélütés elleni küzdelmet. A Társaság idén februárban útjára indította társadalmi célú edukációs kampányát, amelynek fő célja – a tavalyi évhez hasonlóan –, hogy minél többen ismerjék meg a stroke tüneteit, ugyanakkor legyenek tisztában a 3 órás időablak jelentőségével.
A stroke sajnos nemcsak a nagymamák és nagypapák betegsége, hanem egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A betegek száma évről-évre nő. Magyarországon évente 18 ezren halnak meg agyi érkatasztrófa következtében, a betegek ¼-e fiatalabb mint 60 éves, a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők. Ennek súlyos szociális következményei vannak, éppen ezért folytatni kell a lakosság felvilágosítását.
Az eddigi statisztikai adatok azt mutatják, hogy a 2008-ban először életre hívott kampány elérte célját, hiszen az emberek egyre bátrabban hívják a mentőket, ha a szélütésre utaló jeleket észlelik, ugyanakkor a vérrögoldások száma is fokozatos emelkedést mutat. A Magyar Stroke Társaság elnöke, Prof. Dr. Bereczki Dániel szerint a hangsúly a tájékoztatás folytonosságán van. Ennek megfelelően a Stroke kampány keretében évek óta töretlenül tart a lakosság edukációja.
Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása lényeges következményekkel nem jár, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfelünk bénulását okozhatja. A beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Sok beteg depresszióssá válik. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, saját lakásában nem tud tájékozódni, képtelen a beszélgető partner arcmimikáját felismerni. Nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet. A mimika által közvetített információ elvész.
A Társaság szeretné továbbra is felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a stroke hirtelen sújt le, mégis időnként előre jelzi „érkezését”. Átmeneti beszéd-, látászavar, valamelyik arc- vagy testfél, illetve ujjak néhány percig tartó zsibbadásakor sürgősen a mentőhöz kell fordulni.
Arra kell tehát törekednünk – tette hozzá az elnök – hogy a stroke-ot elszenvedett beteg minél hamarabb kórházba kerüljön, vonatkozik ez elsősorban azokra, akinek még csak múló tünetei vannak, hiszen ebben az esetben a legjobbak esélyeik a fenyegető stroke megelőzésére.
Ahhoz, hogy három órán belül megkezdődjön a vérrögoldás az első lépést magának a betegnek, vagy a hozzátartozónak kell megtennie: a szélütés tüneteit észlelve AZONNAL hívni kell a 104-et! A közvetlen mentőhívás jelentőségét a kampány során folyamatosan hangsúlyozza a Társaság, a stroke ellátása során előforduló időveszteség tekintélyes része ugyanis a kórházig terjedő időszakban jellemző. Ilyenkor a kétségbeesett rokon, ismerős először a háziorvost hívja, mondván majd a családorvos értesíti a mentőket. Ezzel viszont sok idő vész feleslegesen kárba; olyan idő, amit a hatékony kezelésre lehetne fordítani.
A Társasággal a tavalyi évhez hasonlóan idén is együttműködött az Országos Mentőszolgálat (OMSZ). Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője szerint, közös erőfeszítéseiknek köszönhetően a betegek jóval tudatosabb magatartást tanúsítanak: amennyiben a stroke tüneteit észlelik, nem a háziorvost, hanem a Társaság javaslata alapján rögtön a mentőket értesítik.
Noha a kampány már eddig is érezhető eredményeket ért el, és az utóbbi évek tapasztalatai is az agyi érkatasztrófák fokozatos visszaszorulását mutatják, természetesen a megkezdett munkát nem szabad abbahagyni, a társadalom tájékoztatása elengedhetetlen – emelte ki eddig többször is a kampány során Prof. Dr. Bereczki Dániel. A Társaság elnökének meggyőződése szerint a szomorú statisztikákon megelőzéssel lehetne tovább javítani, fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy mit tehetnek a szélütés prevenciója érdekében. Elgondolkodtató ugyanis, hogy míg a stroke kockázati tényezői között a magas vérnyomás áll az első helyen, a közvélemény nincs tudatában a "néma gyilkosnak" nevezett hipertónia veszélyének, amelyet egy felmérés tanúsága szerint az emberek kétharmada nem tart komoly egészségügyi problémának. Kockázatot jelent még a cukorbetegség, az extrém túlsúly, a vér kóros zsírértékei, a dohányzás, valamint a mértéktelen alkoholfogyasztás is.
Hogy minél többekhez jusson el a kezdeményezés üzenete, az eddigi televíziós, rádiós, kültéri és online megjelenések mellett a Társaság – a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is – igyekszik megnyerni a helyi média támogatását, valamint bevonni a megyei neurológus főorvosokat, hogy az ő segítségükkel is egyre többen ismerjék meg a szélütés tüneteit.
Ha legyőzi tanácstalanságát és tudatosan cselekszik, életet menthet!
Ha legyőzi tanácstalanságát és tudatosan cselekszik, életet menthet!
Szívünk Napja 2010
A hirtelen szívhalál nem válogat. Bárkivel, bármikor, bárhol bekövetkezhet. A mentők megérkezéséig
folytatott küzdelem, a szakszerű segítségnyújtás életmentő lehet.
Többek között ez is témája volt a hétvégén a Magyar Kardiológusok Társasága /MKT/ és a Magyar
Nemzeti Szívalapítvány /MNSZA/ által megrendezett Szívünk Napjának. A rossz idő ellenére sokan
figyeltek fel a Társaság által indított kezdeményezésre és igyekeztek megbarátkozni a tettrekészség
gondolatával, az újraélesztés technikájának elsajátításával.
A MKT célja, egy országos társadalmi mozgalom kialakítása, amelynek segítségével a lakosság széles
rétegei részesülnek elsősegély-nyújtási alapismeretekben, ezáltal szükség esetén a laikusok is el tudják
kezdeni az újraélesztést a mentő megérkezése előtt, így járulva hozzá a hirtelen szívhalál kockázatának
csökkentéséhez.
Ha azt halljuk, hogy valaki hirtelen szívhalál következtében veszíti életét, akkor rögtön a sportolók
jutnak az eszünkbe, ennek ellenére a hirtelen szívhalál, sajnos, bárhol, bárkivel, bármikor megtörténhet,
előzmények vagy figyelmeztető jelek nélkül.
Magyarországon minden órában három embernek áll meg hirtelen a szíve. Ilyenkor a szív
pumpáló teljesítménye megszűnik, így az agy és maga a szívizomzat is vérellátás nélkül marad. A
beteg összeesik, nincs pulzusa és légzése. Újraélesztéssel mechanikusan fenn lehet tartani a beteg
keringését – ezáltal az szív és az agy oxigénellátását – és így az életét megmenteni.
Ahogy azt Merkely Béla, az MKT elnöke is hangsúlyozta a rendezvényen: nagyon fontos, hogy
mindenki tisztában legyen az újraélesztés alapvető technikájával (30 mellkasi nyomás - 2 befúvás).
Nem szabad elfelejteni, hogy a hirtelen szívhalál esetében azonnali cselekvésre van szükség, hiszen a
segítség nélkül eltelt minden perc tizedével csökkenti a beteg életesélyeit. Az ötödik perc után pedig,
sajnos, elkezdődik az agykárosodás.
Minden nap 70 hirtelen szívleállás történik országszerte, ebből, csak Budapesten naponta 8 olyan eset
van, amikor meg lehetne menteni a beteg életét, ha lenne, aki elkezdi az újraélesztést - tette hozzá az
A Magyar Kardiológusok Társasága a rendezvényen felhívta a figyelmet a megelőzés fontosságára
is.A vérnyomás tekintetében a 140/90 Hgmm-es érték elérésére, a vércukorszint 6 mmol/l-es és a
koleszterinszint 5 mmol/l-es értékére kell törekedni–a szív –és érrendszeri tünetektől és kockázati
tényezőktől mentes egyéneknél.
Dr Tóth Kálmán az MKT főtitkára szerint, ha mindenki igyekezne beépíteni az étrendjébe néhány
alapvető lépést (naponta minél nagyobb arányban fogyasztani rostdús gyümölcsöt, növényi eredetű
ételeket és a sószegény táplálkozást előnyben részesíteni) igen sokat tenne a szív- és érrendszeri
betegségek megelőzése érdekében.
Az egészséges táplálkozás mellett azonban - tette hozzá a főtitkár - a dohányzás elhagyása szintén
sarkalatos pont a megelőzés tekintetében, hiszen a nikotin élvezete járul hozzá az agyvérzéshez
minden 5. betegnél. Bármilyen idős korban sikerül is abbahagyni a dohányzást, annak jelentős
élettani előnyei vannak; nemcsak a tüdőkapacitás javul rövid időn belül, de a szív- és érrendszeri
mutatók is. Aki idejében leteszi a cigarettát, annak életkilátásai nem lesznek rosszabbak a soha nem
dohányzókénál.
Különösen ügyelnie kell a helyes életmódra azoknak, akik családjában egy bizonyos kor - nők esetében
65 év, férfiaknál 55 év - előtt szív- és érrendszeri haláleset fordult elő valamelyik családtagnál,
ugyanis a kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásában a genetikai tényezők is jelentős szerepet
játszanak.
Nem szabad megfeledkeznünk a mozgás jótékony hatásáról sem. Merkely professzor szerint az
egészséges életmóddal – napi fél óra mozgással, ami lehet intenzív séta is - becslések szerint ötödére
lehetne csökkenteni a szívbetegek számát, az infarktusok 80%-át pedig el lehetne kerülni.
Ezeket a szempontokat tartja szem előtt az MKT által életre hívott RizikóRiadó program is, amellyel
szintén megismerkedhettek a rendezvény látogatói. A program célja egy komplex gondozási
háló kialakítása, melyet az orvos és az ápoló szaktudása sző a beteg köré, támogatva ezzel az
egészségesebb évekhez vezető lépések megtételében. A gondozás során a tudatos beteg felismeri,
hogy magas vérnyomásának kezelésében együttműködve a szakemberrel jelentősen csökkentheti szív-
és érrendszeri kockázatát (a szívinfarktus vagy agyvérzés bekövetkeztének esélyét).
A Szívünk Napján került sor az Év esélynövelő Nővére díj átadására is. A Magyar Kardiológusok
Társasága a kitüntetés keretében azt a 3 szakápolót díjazta, akik a betegek szavazatai alapján a
leghatékonyabban segítették a magas vérnyomással élők gondozását.
.
A Szívünk Napja rendezvény legfontosabb konzekvenciája ugyanakkor, hogy a betegeknek részt kell
vállalniuk egészségük alakításában, realizálniuk, hogy egészségükért-jövőjükért ők is felelősek, annak
aktív részesei, legfontosabb döntéshozói.
